Tudástár

Mikor érdemes energiatárolót telepíteni?

A napelemes rendszerek terjedésével egyre gyakrabban merül fel az energiatárolás kérdése. Az akkumulátoros energiatárolók lehetővé teszik, hogy a megtermelt vagy kedvező időszakban rendelkezésre álló villamos energiát későbbi időpontban használjuk fel. Ugyanakkor az energiatároló telepítése nem minden rendszerben indokolt. A gazdaságosság és a műszaki indokoltság elsősorban a rendszer működésétől, a fogyasztási profiltól és az üzemeltetési céloktól függ. Ezért az energiatárolás kérdését mindig a teljes energetikai rendszer vizsgálatával érdemes megközelíteni.
Mikor érdemes energiatárolót telepíteni

Az energiatárolás alapelve: az energia időbeli átcsoportosítása

A napelemes rendszerek termelése a napsütéses időszakokhoz kötődik, ezért a villamosenergia-termelés jellemzően a nappali órákban koncentrálódik.

Az energiatárolás egyik alapvető szerepe, hogy ezt az energiát későbbi időpontban is fel lehessen használni. Az akkumulátor tehát lehetővé teszi a nappali termelés egy részének eltárolását, majd például az esti vagy éjszakai fogyasztás fedezését.

Az energiatárolás elsősorban akkor tud hatékonyan működni, ha a rendszerben időszakosan többlettermelés keletkezik, amely az adott pillanatban nem kerül felhasználásra.

Ha a nappali fogyasztás folyamatosan meghaladja a napelemes rendszer teljesítményét, akkor a megtermelt energia azonnal felhasználásra kerül, így nem marad jelentős mennyiség eltárolható energia. Ilyen esetben az energiatároló kihasználtsága korlátozott lehet.

ÁBRA a fejezet alá

termelés, fogyasztás, tárolás grafikon

Fogyasztási profil és rendszertervezés

Az energiatárolás indokoltságának vizsgálatához elengedhetetlen a fogyasztási profil részletes elemzése.

Ennek célja annak megértése, hogy a nap folyamán mikor és milyen mértékű villamosenergia-felhasználás jelentkezik, illetve hogy a napelemes termelés ehhez hogyan viszonyul.

A fogyasztási profil feltérképezésére több módszer is rendelkezésre áll:

  • negyedórás idősoros fogyasztási adatok lekérdezése a hálózati szolgáltatótól
  • mérőeszközök telepítése a fogyasztási ponton vagy az energetikai rendszerben

Az így rendelkezésre álló adatok alapján már vizsgálható, hogy a napelemes rendszer mikor termel többletet, és ez a többlet mekkora energiamennyiséget jelenthet egy energiatároló számára.

A fogyasztási és termelési adatok alapján a napelemes rendszer és az energiatároló méretezése modellezhető, ami lehetővé teszi a különböző rendszerkialakítások műszaki és gazdasági összehasonlítását.

Bizonyos rendszerkialakítások esetén az energiatároló az üzembiztonság növelésében is szerepet játszhat, például rövid idejű hálózati kiesések esetén.

ÁBRA a fejezet alá

fogyasztási profil ábrák

  • nappali munkarend
  • 1-1 időbeli kiugrás
  • egész napos munkarend

Piaci alapú energiatárolás és árkülönbségek kihasználása

Az energiatárolás nemcsak a napelemes termelés optimalizálására használható.

Bizonyos villamosenergia-szerződések esetén lehetőség van arra is, hogy a tárolót a villamosenergia-piac áringadozásainak kihasználására alkalmazzák.

Például egy olyan telephelyen, ahol a fogyasztás egész nap közel azonos, miközben napelemes rendszer is működik, a következő működési logika is elképzelhető:

  • a napelemes rendszer elsősorban a nappali fogyasztást fedezi
  • a kedvezőbb árú időszakban – gyakran a déli órákban – a tároló hálózatról töltődik
  • az esti csúcsidőszakban a tároló energiája kerül felhasználásra

Ebben az esetben az energiatárolás a villamosenergia árkülönbségeinek kihasználására épül. A komplexebb energiapiaci stratégiák azonban külön szakmai területet jelentenek, és jellemzően folyamatos piaci figyelést és aktív üzemeltetést igényelnek.

A legtöbb vállalati napelemes rendszer esetében az energiatárolás elsődleges célja továbbra is a helyben megtermelt vagy kedvező időszakban rendelkezésre álló energia hatékonyabb felhasználása.

Összegzés

Az energiatárolás hasznos eszköz lehet a napelemes rendszerek működésének optimalizálásában, de nem minden esetben indokolt.

A telepítés indokoltságát elsősorban a következő tényezők határozzák meg:

  • a termelési és fogyasztási profil
  • a nappali túltermelés mértéke
  • az üzemeltetési célok
  • a villamosenergia árstruktúra

Ezért az energiatárolás kérdését mindig a teljes energetikai rendszer és a rendelkezésre álló adatok vizsgálatával érdemes megközelíteni.

Bejegyzés megosztása: